Kiemelt ajánlataink:

  • A kata 2-es apartmanunk egyszobás, max 2 fő részére október 1 és április 30. között 100 euro/hét/apartman, 3 fő részére 150 euro/hét/apartman!

További infó

  • A Kata 7-es, 2 szobás, max 4 fő részére  október 1 és április 30. között 200 euro/hét/apartman, 5 - 6 fő részére 300 euro/hét/apartman!

További infó

A Születésnap

13 évvel ezelőtt Zoli, az egyik munkatársunk megkeresett egy filmötlettel. Egy portréfilmet szeretett volna készíteni a mártelyi Szabó Lajos halászról. Mondtam, hogy ez így kevés, még valami kell a filmbe, mert nagyon sok ilyen filmet lehetne készíteni. Valamit még hozzá kellene adni. Mi ezt a "műfajt"  egymás között rádióműsornak hívjuk. Képekkel nehéz illusztrálni a már rég megtörtént eseményeket.

Kis idő elteltével újra felhozta Zoli a témát. Azt mondta, hogy meg van az új munkacíme a filmötletnek: Az öreg halász és a tenger!

- Na most még egy lopott cim! - gondoltam magamban

Zoli elkezdte mesélni a filmötletet: Lajos bácsi - az öreg halász - még soha nem volt külföldön sem, nem hogy a tengeren. Vigyük le és menjünk el vele egy tengeri halászatra. Ez már "döfi"! Elkezdtük szervezni a filmet. Anitával augusztus elején lejöttünk a pár hónapja független Montenegróba halászt keresni a forgatáshoz. Nem tudtuk, hogy hová jövünk, annyi volt a kikötésem, hogy mindegy, de Tivatba nem! Tivat főtere egy porfészek volt. A házak mellett nagy víztartályok voltak, mert nem mindig volt ivóvíz. Fogmosáskor érződött a sós tengervíz íze. Az áramellátás is akadozott.

Augusztus első hete, már akkor is zsúfolt volt, egész délután autóztunk, de sehol nem láttunk egy halászt sem, és kiadó apartmant sem. Egy óriási kompromisszumot kötöttem magammal: ha lesz Tivatban halász is és szállásunk is, akkor legyen Tivat!

Bementünk a Turisztikai Hivatalba, és azzal a feltétellel kértünk apartmant, hogy csak akkor kell, ha tudnak nekünk halászt is ajánlani. Augusztus lévén apartman volt a nehezebb feladat. A Hivatal munkatársa büszkén mondta, hogy van itt egy egyesület - a Pagar -,  több halfogó világversenyen is részt vettek, akkor a 2. helyezettek lettek a világbajnokságon. Azonnal telefonált az egyesület elnökének.

Milenkóval másnap reggel találkoztunk. Mindenben megegyeztünk. A legnehezebb volt a halászat dátumának a meghatározása. Vagy az időjárás, vagy a hold állása nem volt megfelelő. Végül úgy döntött, hogy augusztus 23 éjjel megfelelő lesz.

A találkozó este 7-kor lesz, az egyesület Betula nevű konobájában.

Rohantunk Magyarországra, mert ott még semmi sem volt előkészítve. Az öreg halász még az egészről semmit sem tudott. Zoli - a film rendezője - úgy döntött, hogy menjünk ki a Mártélyi holtágra, ott egy ladikban kezdjük el a történetet, majd ő rávezeti Lajos bácsit a tengeri halászatra. Így is volt, az öreg először tiltakozott, de végül - miközben a kamerák mindent rögzítettek - belement a kalandba.

Két hetünk volt az utazásig, de nem volt útlevele Lajos bácsinak de a feleségének -Kati néninek- sem, aki elkísért minket az útra. Meg kellett oldani a háziállatok etetését is. Az útlevél gyorsított eljárásban időre elkészült. 

22-én reggel 3 órakor találkoztunk a Tesco parkolóban és két autóval elindultunk Tivatba. Úgy gondoltam, hogy Podgorica- Cetinje irányából közelítjük meg a tengert. Ott van egy nagyon szép kilátó, ami nyáron napnyugtakor - este 7-fél nyolc között - nagyon szép. Cetinjét elhagyva a másik autóban utazó Lajos bácsira ráraktuk a mikrofont, mi kicsit előre mentünk mire a másik autó megérkezett, már a kamerák forogtak. Amikor Lajos bácsi kiszállt az autóból, és meglátta életében először a tengert, csak annyit tudott mondani: Az anyjába az atyát! Azóta így hívjuk ezt a kilátót.

A halászat abból állt, hogy Tivattól a Sveti Nikola szigetig két csónak között kifeszített hálót   - evezve -húztak, ami este 9-től 4-5 órán át tartott. Mi - a stáb és a "főszereplő" egy másik hajón voltunk. Néha megközelítettük a halászokat, de többször kikötöttünk a Gospa od Milosrdja szigeten.

Toncsi - a hajóskapitányunk szerint apácák élnek a szigeten. Később kiderült, hogy Toncsi Szabadkán volt katona és annyit tud magyarul, hogy: "Az a szép, akiknek a szeme kék" Ez egy szikra volt és már énekeltük is. Éjjel 11 körül. Egyszer nyílik az apáca zárda ablaka, Toncsi, a hóbortos narancssárga kalózkendős barátunk odamegy. Amikor visszajött azt mondta, hogy azt üzente a nő, hogy legyünk csendesebbek, mert egyébként neki kell felmenni hozzá…

A halászat jól végződött. Virradatra kb. 300 - 400 kg hallal tértünk vissza Tivatba.

Másnap este vendégül láttuk egymást. Mi halászlét főztünk, a tivatiak pedig sajttal, sonkával töltött grillezett tintahalat készítettek. A vacsorára meghívtuk Dubravkát, a Turisztikai Hivatal akkori igazgatóját is.

Anitával, Zolival és Ildivel - a feleségével - a Kalimanj kikötőben sétálva azon ábrándoztunk, hogy milyen jó lenne, ha ide költöznénk...

A film a Tengöri cimet kapta, amelyet novemberben elhoztunk megmutatni a halászoknak. Toncsi akkor felajánlotta, hogy ha máskor jövünk, lakhatunk náluk is. Mi ezt elfogadtuk. Májusban egy másik forgatás miatt, amikor náluk laktunk, kiderült, hogy az unokájának Antonionak, az egy éves születésnapján lesz a keresztelője. Ő volt a független Montenegró első szülötte. Ezt nem hagyhattuk ki. Egy kis filmecske készült, melyet Vajdaságban a Pannon TV akkoriban sokat vetített.

A következő nyáron meséli Toncsi, hogy a strandon a lányára és az Antonio unokájára egy szabadkai turista ráismert. Először nem tudta, hogy honnan ismerős neki, de elkezdtek beszélgetni és akkor jött rá, hogy a filmből.

Később, egy nőnapi bálon  - nem gyakori, hogy Anitával bálban vagyunk, ha találkozni akartok velünk, ne ott keressetek :) - megismerkedtünk Radmilaval, akinek röviden elmeséltük, hogy mivel foglalkozunk, erre ő kapásból mondta, hogy nem rég a TV-ben látott egy magyar dokumentumfilmet, nagyon tetszett neki és elmesélte az öreg halász történetét… (mert a montenegrói TV Vijesti megvette a Tengöri vetítési jogát).

Toncsinál, kb. 3 éven keresztül - főleg forgatások kapcsán - a stábbal, a holt szezonban több éjszakát töltöttünk mint maga a főszezon.

Dubravka közreműködésével, a Turisztikai Hivatal több filmünknek lett a támogatója.

Milenko a halász - a Montefish halasbolt hálózat tulajdonosa -, a múltkor büszkén újságolta, hogy még néha kimegy apróhalra halászni.

Sajnos Zoli, Lajos bácsi és Kati néni már nincs közöttünk.

Nekünk a Kalimanj kikötőben megálmodott álom megvalósult, tivatiak lettünk és ez egyidős a Montenegró független állammá válásával.

Ma - 2019. május 21-én Montenegró 13 éves!

No votes yet

Halas receptek

Please configure this section in the admin page